Orosz bombatámadás érte Harkiv ikonikus, szovjet időkből származó műemlék épületét
A Derzsprom-irodaházat a Szovjetunió első felhőkarcolójának nevezték.
A Derzsprom-irodaházat a Szovjetunió első felhőkarcolójának nevezték.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a grúzoknak joguk van tudni, hogy mi történt a vitatott választások során.
A NATO főtitkára szerint Putyin gyengeségét mutatja, hogy Észak-Koreához fordult segítségért.
A magyar–ukrán származású ungvári egyetemi tanár Budapesten adott interjút, de a nagyköveti kinevezéséről továbbra sincs semmi hír, ráadásul a labda már egy éve Kijev térfelén pattog.
Orbán Viktor jelzésértékű látogatása az osztrák parlament új, szélsőjobboldal elnökénél. Benjamin Netanjahu önjáróvá vált, Amerikának tennie kellene valamit ez ellen. Az Irán elleni izraeli megtorlás lehetséges következményei. Az amerikai elnöknek lépnie kellene Ukrajna ügyében. Shakespeare-t idéző a lengyel belpolitikai gondok. Témák a világsajtóból.
Az orosz légierő vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát, a legtöbb pilóta nélküli eszközt Odessza és Kijev felé indították. Közben tovább nőtt a Dnyipro város elleni orosz támadás polgárai áldozatainak a száma.
Észak-Korea vélhetően nem száll be hivatalosan az orosz-ukrán háborúba, de minden jel arra utal, hogy Kim Dzsongun az ország történetében először tényleg katonákkal segíti szövetségesét. Több mint tízezer észak-koreai katonát vethetnek be Ukrajnában, ami nem tűnik soknak, de mégis nagy segítség lehet Vlagyimir Putyin számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az „orosz gyilkosokat”.
Észak-Korea nem erősítette meg, hogy katonákat küldött volna Oroszországba, de már arról beszél a külügyminiszter helyettese, hogy ezzel nem lenne semmi baj.
Az orosz hadseregnek állítólag a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél sikerült előrenyomulnia.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem erősítette meg és nem is cáfolta az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétét.
Volodimir Zelenszkij pólóján a „Tegyük újra kicsivé Oroszországot” felirat látható.
Az ügyészek szerint a támadó lelkes orosz nacionalista volt, aki teljes mértékben támogatta Moszkva ukrajnai háborúját.
Fehéroroszország elnöke tagadja, hogy Putyin külső katonai csapatok segítségét kérte volna. Lukasenka szerint Putyin kérné a beleegyezését, az oda telepített nukleáris fegyverek esetleges használata előtt, bár ezt 2022-ben a fehérorosz területről indított Ukrajna elleni támadáskor nem tette meg.
Az Európai Parlamentben csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot, a Tisza Párt, a kormánypártok és a Mi Hazánk képviselője nem.
Az amerikai védelmi miniszter szerint egyelőre nem tudni, hogy mit csinálnak ott.
A tagok abban egyetértenek, hogy a cél egy többpólusú világrend kialakítása, ám annak sokuk szerint nem kell feltétlenül Nyugat-ellenesnek is lennie.
Észak-Korea és Irán, egy kommunista diktatúra és egy autoriter teokrácia támogatja fegyverekkel Oroszország ukrajnai háborúját. Moszkva a BRICS-csoportot akarja átalakítani Nyugat-ellenes blokká.
Az ország eddig nem küldött fegyvereket Ukrajnának, de ha szorosabbá válik Moszkva és Phenjan viszonya, megfontolják.